Blogértesítő

Ha nem szeretne lemaradni a friss hírekről, adja meg az e-mail címét, és értesítést küldünk, amikor új bejegyzés jelenik meg az oldalon.

Az Ön e-mail címe:

(Ez nem hírlevél! Csak akkor kap levelet, ha új bejegyzés jelenik meg. Ha nincs új tartalom, nem kap levelet.)

A szolgáltatást a FeedBurner nyújtja.

Akciók

Cégalapítás, vállalkozás indítása előtti tanácsadás díja 5000,-Ft/óra. Ha könyvelésével cégünket bízza meg, ez az összeg az első könyvelési díjból levonásra kerül, azaz Önnek ingyenes volt.

SZJA bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt 2015-ben. A bevallási határidő: 2016. május 20.
Az időszakos foglalkoztatás tipikus esetei:
•             Egyszerűsített foglalkoztatás
•             Közfoglalkoztatás
•             Diákmunka munkaviszony keretében
Mindhárom esetben a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége van, ha nem kérte a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítást.

EF esetén az SZJA bevallásban csak a mentesített keretösszeg feletti részt kell szerepeltetni!

veszteségelhatárolás
Módosításra kerül 2015. január 1-ei hatállyal a veszteségleírás általános szabálya; „visszatér” az 5 adóéves leírási
korlát.

Ezek szerint a 2015. január 1-én, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Azaz a 2015. adóévben keletkezett veszteséggel legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét,

munkábajárás

Ahhoz, hogy a munkavállaló eleget tudjon tenni munkavégzési kötelezettségeinek, rendszeresen utaznia kell a munkahelye és a lakóhelye között, Ez a munkába járás. Ezzel kapcsolatosan több-kevesebb utazási költsége merül fel. A hatályos Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, többek közt köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit. Ilyen indokolt költség tipikusan a napi munkába járás és a hazautazás költsége. Az ezzel kapcsolatos szabályokat TOVÁBB »

A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és még használatban lévő számlázó programok adatait a használó adóalany 2014. november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az adóalany köteles az általa használt számlázó program

  • nevét, azonosítóját
  • fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
  • értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
  • beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját a beszerzés időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program

  • fenti adatait
  • használatból történő kivonásának időpontját

a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles

  • az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét
  • az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert már nem használó adóalany köteles

  • a fenti adatokat
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezését követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázási programhoz a fejlesztőnek dokumentációt kell készíteni. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. A dokumentációt a programot használó adóalanynak meg kell őrizni, a program által kibocsátott számla az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig.

A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni.

Négy esetben engedélyez ettől eltérést a Munka Törvénykönyve.
– A szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő TOVÁBB »

A cégalapítás költségei a következőkből állnak:

1. A cégbírósági eljárás illetéke 

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke 50.000 forint.

A cégbejegyzésre irányuló  nem egyszerűsített eljárás általános illetéke:

  •  nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében  600.000 forint;
  •  zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000 Ft,
  • a fenti két pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100.000 forint;
  •  jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50.000 forint;
  •  egyéni cég esetén 30.000 forint;
  •  külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50.000 forint;
  • külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50.000 ;
  •  a fentiekben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 forint.

 

2. Közzétételi költségtérítés 

Egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.

Egyéb esetben a cég bejegyzése közzétételének költségtérítése főszabályként jogi személyiség nélküli cég például betéti társaság esetén 14.000 forint, jogi személyiségű cég, azaz korlátolt felelősségű társaság, nyílt vagy zártkörű részvénytársaság  esetén 25.000 forint.

A cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli cég esetén 7.000 forint, jogi személyiségű cég esetén pedig 15.000 forint.

Ha a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus okirat formájában küldi meg a cégbíróságnak, a közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5.000 forint, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3.000 forint.

 

3. Ügyvédi munkadíj 

Szabad megállapodás kérdése, általában 35-100 eFt között alakul várhatóan.

Tisztelt KATA-s GyES mellletti vállalkozók! Nagyon fontos értelmezési kérdést sikerült a mai napon egyeztetni a NAV illetékesével. A KATA tv. 8.§ (9)  szerint nem kell megfizetni a tételes adót a GyES mellett. Eddig ezt a tájékoztatást nyújtották telefonos kérdéseinkre. Sajnos tovább kell olvasni a törvényt, mert ott van az az aprócska megjegyzés, hogy  “kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez”.

Tehát amikor a GyEs-es KATÁ-s vállalkozó a hónap akár csak egyetlen napján is munkát végez, a tételes adót meg kell fizetni, méghozzá főállásúként, azaz 50.00,- Ft/hó összegben.

Az ÁFA törvény számlázásra vonatkozó előírásai  2013. január 1-jétől jelentősen módosultak.

A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)

A vevő adószámának első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a számlán abban az esetben, ha a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja

TOVÁBB »