Blogértesítő

Ha nem szeretne lemaradni a friss hírekről, adja meg az e-mail címét, és értesítést küldünk, amikor új bejegyzés jelenik meg az oldalon.

Az Ön e-mail címe:

(Ez nem hírlevél! Csak akkor kap levelet, ha új bejegyzés jelenik meg. Ha nincs új tartalom, nem kap levelet.)

A szolgáltatást a FeedBurner nyújtja.

Akciók

Cégalapítás, vállalkozás indítása előtti tanácsadás díja 5000,-Ft/óra. Ha könyvelésével cégünket bízza meg, ez az összeg az első könyvelési díjból levonásra kerül, azaz Önnek ingyenes volt.

Kezdjük azzal az elképzeléssel, amiért létrehozták.  A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely várhatóan 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal (önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, államigazgatási szervezetekkel) történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.

Miért kell a cégkapu, ha van ügyfélkapu?  TOVÁBB »

Korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosai figyelem!
A Ptk. módosítása alapján a törzstőke emeléssel, illetve átalakulással kapcsolatos határidős kötelezettség és tudnivalók:
A törzstőkét (jegyzett tőkét) legkésőbb 2017. március 15-éig 500.000.-Ft-ról 3.000.000.-Ft.-ra kell felemelni:
– kivéve végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt álló Kft. esetében;
– a létesítő okiratot 2017.03.15-ig kell módosítani;
– ez alapján 2017.04.14-ig kell ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál;
A törzstőke emelés teljesítése lehet:
–  pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bankszámlára való utalással, vagy készpénz házipénztárba való befizetésével);
– nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bármilyen átruházható dolog, így pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, adós által elismert követelés, így pl. korábban a tag által a Kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával feltéve, hogy a cél a Kft. továbbműködtetése);

A Kft. törzstőke felemelésének eljárási költségei
– a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költség;
– a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül előterjeszthető a cégbíróságnál;

A tőkeemelés elmulasztása 10 millió forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal büntethető.

SZJA bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt 2015-ben. A bevallási határidő: 2016. május 20.
Az időszakos foglalkoztatás tipikus esetei:
•             Egyszerűsített foglalkoztatás
•             Közfoglalkoztatás
•             Diákmunka munkaviszony keretében
Mindhárom esetben a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége van, ha nem kérte a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítást.

EF esetén az SZJA bevallásban csak a mentesített keretösszeg feletti részt kell szerepeltetni!

veszteségelhatárolás
Módosításra kerül 2015. január 1-ei hatállyal a veszteségleírás általános szabálya; „visszatér” az 5 adóéves leírási
korlát.

Ezek szerint a 2015. január 1-én, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Azaz a 2015. adóévben keletkezett veszteséggel legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét,

munkábajárás

Ahhoz, hogy a munkavállaló eleget tudjon tenni munkavégzési kötelezettségeinek, rendszeresen utaznia kell a munkahelye és a lakóhelye között, Ez a munkába járás. Ezzel kapcsolatosan több-kevesebb utazási költsége merül fel. A hatályos Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, többek közt köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit. Ilyen indokolt költség tipikusan a napi munkába járás és a hazautazás költsége. Az ezzel kapcsolatos szabályokat TOVÁBB »

A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és még használatban lévő számlázó programok adatait a használó adóalany 2014. november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az adóalany köteles az általa használt számlázó program

  • nevét, azonosítóját
  • fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
  • értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
  • beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját a beszerzés időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program

  • fenti adatait
  • használatból történő kivonásának időpontját

a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles

  • az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét
  • az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert már nem használó adóalany köteles

  • a fenti adatokat
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezését követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázási programhoz a fejlesztőnek dokumentációt kell készíteni. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. A dokumentációt a programot használó adóalanynak meg kell őrizni, a program által kibocsátott számla az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig.

A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni.

Négy esetben engedélyez ettől eltérést a Munka Törvénykönyve.
– A szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő TOVÁBB »

A cégalapítás költségei a következőkből állnak:

1. A cégbírósági eljárás illetéke 

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke 50.000 forint.

A cégbejegyzésre irányuló  nem egyszerűsített eljárás általános illetéke:

  •  nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében  600.000 forint;
  •  zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000 Ft,
  • a fenti két pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100.000 forint;
  •  jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50.000 forint;
  •  egyéni cég esetén 30.000 forint;
  •  külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50.000 forint;
  • külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50.000 ;
  •  a fentiekben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 forint.

 

2. Közzétételi költségtérítés 

Egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.

Egyéb esetben a cég bejegyzése közzétételének költségtérítése főszabályként jogi személyiség nélküli cég például betéti társaság esetén 14.000 forint, jogi személyiségű cég, azaz korlátolt felelősségű társaság, nyílt vagy zártkörű részvénytársaság  esetén 25.000 forint.

A cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli cég esetén 7.000 forint, jogi személyiségű cég esetén pedig 15.000 forint.

Ha a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus okirat formájában küldi meg a cégbíróságnak, a közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5.000 forint, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3.000 forint.

 

3. Ügyvédi munkadíj 

Szabad megállapodás kérdése, általában 35-100 eFt között alakul várhatóan.