Blogértesítő

Ha nem szeretne lemaradni a friss hírekről, adja meg az e-mail címét, és értesítést küldünk, amikor új bejegyzés jelenik meg az oldalon.

Az Ön e-mail címe:

(Ez nem hírlevél! Csak akkor kap levelet, ha új bejegyzés jelenik meg. Ha nincs új tartalom, nem kap levelet.)

A szolgáltatást a FeedBurner nyújtja.

Akciók

Cégalapítás, vállalkozás indítása előtti tanácsadás díja 5000,-Ft/óra. Ha könyvelésével cégünket bízza meg, ez az összeg az első könyvelési díjból levonásra kerül, azaz Önnek ingyenes volt.

Bár a címben új kötelezettségként tüntettem fel, de most csak az értékhatár változik a lejelentési kötelezettség eddig is megvolt. 2018. július 1-től minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak egy másik belföldi adóalany felé kibocsátott számláról – ha annak áthárított áfa összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja – elektronikusan számlánként (beleértve a számlát helyettesítő okiratot is) adatot kell szolgáltatnia az adó- és vámhatóság részére.

Mi szükséges az adatszolgáltatás teljesítéséhez?  TOVÁBB »

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

Termék értékesítésekor vagy szolgáltatás nyújtásakor minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – néhány kivétellel – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője TOVÁBB »

Itt az ősz, szinte minden napra jut egy fesztivál. A belépés a legtöbb helyen ingyenes, sőt sokszor az elfogyasztott étel és ital is ajándék.  Szakmai ártalom, hogy azonnal felmerül a kérdés, hogyan is kell ezután adózni? Jó hírem van: TOVÁBB »

Kezdjük azzal az elképzeléssel, amiért létrehozták.  A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely várhatóan 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal (önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, államigazgatási szervezetekkel) történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.

Miért kell a cégkapu, ha van ügyfélkapu?  TOVÁBB »

Korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosai figyelem!
A Ptk. módosítása alapján a törzstőke emeléssel, illetve átalakulással kapcsolatos határidős kötelezettség és tudnivalók:
A törzstőkét (jegyzett tőkét) legkésőbb 2017. március 15-éig 500.000.-Ft-ról 3.000.000.-Ft.-ra kell felemelni:
– kivéve végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt álló Kft. esetében;
– a létesítő okiratot 2017.03.15-ig kell módosítani;
– ez alapján 2017.04.14-ig kell ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál;
A törzstőke emelés teljesítése lehet:
–  pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bankszámlára való utalással, vagy készpénz házipénztárba való befizetésével);
– nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bármilyen átruházható dolog, így pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, adós által elismert követelés, így pl. korábban a tag által a Kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával feltéve, hogy a cél a Kft. továbbműködtetése);

A Kft. törzstőke felemelésének eljárási költségei
– a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költség;
– a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül előterjeszthető a cégbíróságnál;

A tőkeemelés elmulasztása 10 millió forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal büntethető.

SZJA bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt 2015-ben. A bevallási határidő: 2016. május 20.
Az időszakos foglalkoztatás tipikus esetei:
•             Egyszerűsített foglalkoztatás
•             Közfoglalkoztatás
•             Diákmunka munkaviszony keretében
Mindhárom esetben a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége van, ha nem kérte a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítást.

EF esetén az SZJA bevallásban csak a mentesített keretösszeg feletti részt kell szerepeltetni!

veszteségelhatárolás
Módosításra kerül 2015. január 1-ei hatállyal a veszteségleírás általános szabálya; „visszatér” az 5 adóéves leírási
korlát.

Ezek szerint a 2015. január 1-én, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Azaz a 2015. adóévben keletkezett veszteséggel legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét,

munkábajárás

Ahhoz, hogy a munkavállaló eleget tudjon tenni munkavégzési kötelezettségeinek, rendszeresen utaznia kell a munkahelye és a lakóhelye között, Ez a munkába járás. Ezzel kapcsolatosan több-kevesebb utazási költsége merül fel. A hatályos Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, többek közt köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit. Ilyen indokolt költség tipikusan a napi munkába járás és a hazautazás költsége. Az ezzel kapcsolatos szabályokat TOVÁBB »