Blogértesítő

Ha nem szeretne lemaradni a friss hírekről, adja meg az e-mail címét, és értesítést küldünk, amikor új bejegyzés jelenik meg az oldalon.

Az Ön e-mail címe:

(Ez nem hírlevél! Csak akkor kap levelet, ha új bejegyzés jelenik meg. Ha nincs új tartalom, nem kap levelet.)

A szolgáltatást a FeedBurner nyújtja.

Akciók

Cégalapítás, vállalkozás indítása előtti tanácsadás díja 5000,-Ft/óra. Ha könyvelésével cégünket bízza meg, ez az összeg az első könyvelési díjból levonásra kerül, azaz Önnek ingyenes volt.

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

Termék értékesítésekor vagy szolgáltatás nyújtásakor minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – néhány kivétellel – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője TOVÁBB »

Itt az ősz, szinte minden napra jut egy fesztivál. A belépés a legtöbb helyen ingyenes, sőt sokszor az elfogyasztott étel és ital is ajándék.  Szakmai ártalom, hogy azonnal felmerül a kérdés, hogyan is kell ezután adózni? Jó hírem van: TOVÁBB »

Kezdjük azzal az elképzeléssel, amiért létrehozták.  A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely várhatóan 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal (önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, államigazgatási szervezetekkel) történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.

Miért kell a cégkapu, ha van ügyfélkapu?  TOVÁBB »

Korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosai figyelem!
A Ptk. módosítása alapján a törzstőke emeléssel, illetve átalakulással kapcsolatos határidős kötelezettség és tudnivalók:
A törzstőkét (jegyzett tőkét) legkésőbb 2017. március 15-éig 500.000.-Ft-ról 3.000.000.-Ft.-ra kell felemelni:
– kivéve végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt álló Kft. esetében;
– a létesítő okiratot 2017.03.15-ig kell módosítani;
– ez alapján 2017.04.14-ig kell ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál;
A törzstőke emelés teljesítése lehet:
–  pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bankszámlára való utalással, vagy készpénz házipénztárba való befizetésével);
– nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bármilyen átruházható dolog, így pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, adós által elismert követelés, így pl. korábban a tag által a Kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával feltéve, hogy a cél a Kft. továbbműködtetése);

A Kft. törzstőke felemelésének eljárási költségei
– a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költség;
– a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül előterjeszthető a cégbíróságnál;

A tőkeemelés elmulasztása 10 millió forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal büntethető.

SZJA bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt 2015-ben. A bevallási határidő: 2016. május 20.
Az időszakos foglalkoztatás tipikus esetei:
•             Egyszerűsített foglalkoztatás
•             Közfoglalkoztatás
•             Diákmunka munkaviszony keretében
Mindhárom esetben a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége van, ha nem kérte a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítást.

EF esetén az SZJA bevallásban csak a mentesített keretösszeg feletti részt kell szerepeltetni!

veszteségelhatárolás
Módosításra kerül 2015. január 1-ei hatállyal a veszteségleírás általános szabálya; „visszatér” az 5 adóéves leírási
korlát.

Ezek szerint a 2015. január 1-én, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Azaz a 2015. adóévben keletkezett veszteséggel legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét,

munkábajárás

Ahhoz, hogy a munkavállaló eleget tudjon tenni munkavégzési kötelezettségeinek, rendszeresen utaznia kell a munkahelye és a lakóhelye között, Ez a munkába járás. Ezzel kapcsolatosan több-kevesebb utazási költsége merül fel. A hatályos Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, többek közt köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit. Ilyen indokolt költség tipikusan a napi munkába járás és a hazautazás költsége. Az ezzel kapcsolatos szabályokat TOVÁBB »

A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és még használatban lévő számlázó programok adatait a használó adóalany 2014. november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az adóalany köteles az általa használt számlázó program

  • nevét, azonosítóját
  • fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
  • értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
  • beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját a beszerzés időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program

  • fenti adatait
  • használatból történő kivonásának időpontját

a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles

  • az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét
  • az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert már nem használó adóalany köteles

  • a fenti adatokat
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezését követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázási programhoz a fejlesztőnek dokumentációt kell készíteni. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. A dokumentációt a programot használó adóalanynak meg kell őrizni, a program által kibocsátott számla az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig.