Blogértesítő

Ha nem szeretne lemaradni a friss hírekről, adja meg az e-mail címét, és értesítést küldünk, amikor új bejegyzés jelenik meg az oldalon.

Az Ön e-mail címe:

(Ez nem hírlevél! Csak akkor kap levelet, ha új bejegyzés jelenik meg. Ha nincs új tartalom, nem kap levelet.)

A szolgáltatást a FeedBurner nyújtja.

Akciók

Cégalapítás, vállalkozás indítása előtti tanácsadás díja 5000,-Ft/óra. Ha könyvelésével cégünket bízza meg, ez az összeg az első könyvelési díjból levonásra kerül, azaz Önnek ingyenes volt.

‘ADÓZÁS’ kategória bejegyzései:

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

Termék értékesítésekor vagy szolgáltatás nyújtásakor minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – néhány kivétellel – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője TOVÁBB »

Itt az ősz, szinte minden napra jut egy fesztivál. A belépés a legtöbb helyen ingyenes, sőt sokszor az elfogyasztott étel és ital is ajándék.  Szakmai ártalom, hogy azonnal felmerül a kérdés, hogyan is kell ezután adózni? Jó hírem van: TOVÁBB »

Kezdjük azzal az elképzeléssel, amiért létrehozták.  A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely várhatóan 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal (önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, államigazgatási szervezetekkel) történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.

Miért kell a cégkapu, ha van ügyfélkapu?  TOVÁBB »

SZJA bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt 2015-ben. A bevallási határidő: 2016. május 20.
Az időszakos foglalkoztatás tipikus esetei:
•             Egyszerűsített foglalkoztatás
•             Közfoglalkoztatás
•             Diákmunka munkaviszony keretében
Mindhárom esetben a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége van, ha nem kérte a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítást.

EF esetén az SZJA bevallásban csak a mentesített keretösszeg feletti részt kell szerepeltetni!

veszteségelhatárolás
Módosításra kerül 2015. január 1-ei hatállyal a veszteségleírás általános szabálya; „visszatér” az 5 adóéves leírási
korlát.

Ezek szerint a 2015. január 1-én, vagy azt követően kezdődő adóévekben keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Azaz a 2015. adóévben keletkezett veszteséggel legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét,

munkábajárás

Ahhoz, hogy a munkavállaló eleget tudjon tenni munkavégzési kötelezettségeinek, rendszeresen utaznia kell a munkahelye és a lakóhelye között, Ez a munkába járás. Ezzel kapcsolatosan több-kevesebb utazási költsége merül fel. A hatályos Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, többek közt köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeit. Ilyen indokolt költség tipikusan a napi munkába járás és a hazautazás költsége. Az ezzel kapcsolatos szabályokat TOVÁBB »

A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és még használatban lévő számlázó programok adatait a használó adóalany 2014. november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Az adóalany köteles az általa használt számlázó program

  • nevét, azonosítóját
  • fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
  • értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
  • beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját a beszerzés időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program

  • fenti adatait
  • használatból történő kivonásának időpontját

a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles

  • az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét
  • az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Az online számlázó rendszert már nem használó adóalany köteles

  • a fenti adatokat
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezését követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A számlázási programhoz a fejlesztőnek dokumentációt kell készíteni. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. A dokumentációt a programot használó adóalanynak meg kell őrizni, a program által kibocsátott számla az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig.

Tisztelt KATA-s GyES mellletti vállalkozók! Nagyon fontos értelmezési kérdést sikerült a mai napon egyeztetni a NAV illetékesével. A KATA tv. 8.§ (9)  szerint nem kell megfizetni a tételes adót a GyES mellett. Eddig ezt a tájékoztatást nyújtották telefonos kérdéseinkre. Sajnos tovább kell olvasni a törvényt, mert ott van az az aprócska megjegyzés, hogy  “kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez”.

Tehát amikor a GyEs-es KATÁ-s vállalkozó a hónap akár csak egyetlen napján is munkát végez, a tételes adót meg kell fizetni, méghozzá főállásúként, azaz 50.00,- Ft/hó összegben.