‘HÍREK’ kategória bejegyzései:
Bár a címben új kötelezettségként tüntettem fel, de most csak az értékhatár változik a lejelentési kötelezettség eddig is megvolt. 2018. július 1-től minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak egy másik belföldi adóalany felé kibocsátott számláról – ha annak áthárított áfa összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja – elektronikusan számlánként (beleértve a számlát helyettesítő okiratot is) adatot kell szolgáltatnia az adó- és vámhatóság részére.
Mi szükséges az adatszolgáltatás teljesítéséhez? TOVÁBB »
Kezdjük azzal az elképzeléssel, amiért létrehozták. A cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely várhatóan 2018. január 1-től a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal (önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, államigazgatási szervezetekkel) történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.
Miért kell a cégkapu, ha van ügyfélkapu? TOVÁBB »
Korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosai figyelem!
A Ptk. módosítása alapján a törzstőke emeléssel, illetve átalakulással kapcsolatos határidős kötelezettség és tudnivalók:
A törzstőkét (jegyzett tőkét) legkésőbb 2017. március 15-éig 500.000.-Ft-ról 3.000.000.-Ft.-ra kell felemelni:
– kivéve végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt álló Kft. esetében;
– a létesítő okiratot 2017.03.15-ig kell módosítani;
– ez alapján 2017.04.14-ig kell ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál;
A törzstőke emelés teljesítése lehet:
– pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bankszámlára való utalással, vagy készpénz házipénztárba való befizetésével);
– nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (bármilyen átruházható dolog, így pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, adós által elismert követelés, így pl. korábban a tag által a Kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával feltéve, hogy a cél a Kft. továbbműködtetése);
A Kft. törzstőke felemelésének eljárási költségei
– a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költség;
– a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül előterjeszthető a cégbíróságnál;
A tőkeemelés elmulasztása 10 millió forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal büntethető.
A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és még használatban lévő számlázó programok adatait a használó adóalany 2014. november 15-ig köteles bejelenteni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
Az adóalany köteles az általa használt számlázó program
- nevét, azonosítóját
- fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát
- értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát
- beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját a beszerzés időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
Az adóalany köteles a használatból kivont számlázó program
- fenti adatait
- használatból történő kivonásának időpontját
a program használatból történő kivonását követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
Az online számlázó rendszert használó adóalany köteles
- az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét
- az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát
- az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját
- az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
Az online számlázó rendszert már nem használó adóalany köteles
- a fenti adatokat
- az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját
- az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezését követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
A számlázási programhoz a fejlesztőnek dokumentációt kell készíteni. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. A dokumentációt a programot használó adóalanynak meg kell őrizni, a program által kibocsátott számla az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig.
A cégalapítás költségei a következőkből állnak:
1. A cégbírósági eljárás illetéke
Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke 50.000 forint.
A cégbejegyzésre irányuló nem egyszerűsített eljárás általános illetéke:
- nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600.000 forint;
- zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000 Ft,
- a fenti két pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100.000 forint;
- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50.000 forint;
- egyéni cég esetén 30.000 forint;
- külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50.000 forint;
- külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50.000 ;
- a fentiekben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 forint.
2. Közzétételi költségtérítés
Egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele ingyenes.
Egyéb esetben a cég bejegyzése közzétételének költségtérítése főszabályként jogi személyiség nélküli cég például betéti társaság esetén 14.000 forint, jogi személyiségű cég, azaz korlátolt felelősségű társaság, nyílt vagy zártkörű részvénytársaság esetén 25.000 forint.
A cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli cég esetén 7.000 forint, jogi személyiségű cég esetén pedig 15.000 forint.
Ha a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus okirat formájában küldi meg a cégbíróságnak, a közzétételi költségtérítés összege a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén 5.000 forint, a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló kérelem esetén 3.000 forint.
3. Ügyvédi munkadíj
Szabad megállapodás kérdése, általában 35-100 eFt között alakul várhatóan.
Tisztelt KATA-s GyES mellletti vállalkozók! Nagyon fontos értelmezési kérdést sikerült a mai napon egyeztetni a NAV illetékesével. A KATA tv. 8.§ (9) szerint nem kell megfizetni a tételes adót a GyES mellett. Eddig ezt a tájékoztatást nyújtották telefonos kérdéseinkre. Sajnos tovább kell olvasni a törvényt, mert ott van az az aprócska megjegyzés, hogy “kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez”.
Tehát amikor a GyEs-es KATÁ-s vállalkozó a hónap akár csak egyetlen napján is munkát végez, a tételes adót meg kell fizetni, méghozzá főállásúként, azaz 50.00,- Ft/hó összegben.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet
- az egyéni vállalkozó,
- az egyéni cég,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
Az adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.
Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, TOVÁBB »
Újabb feladatot kapnak a Magyarországon 2012. március 1-je előtt bejegyzett cégek, mivel módosult A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.évi V.tv. , mely kötelező jelleggel írja elő, hogy legkésőbb 2013.február 1-jéig a cégbíróságra be kell jelenteni: TOVÁBB »