Benyújtották pénteken az adótörvényeket módosító javaslatokat! Most az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott bírságtételek emelkedését és egyéb szankciókat részletezem.
Cégbedöntők
Nem kaphat újra adószámot az sem, aki olyan cégben volt érdekelt, amelynek felfüggesztették, törölték az adószámát, mert a cég fiktív volt.
Iratelvesztők
Nem lehet jövőre már arra sem hivatkozni, hogy költözéskor elvesztek, elégtek, eláztak, megsemmisültek, vagy egyéb gazság áldozatai lettek az irataink, bizonylataink. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása ugyanis egymillió forint bírsággal sújtható. A bevallások, nyilvántartások, szerződések, számlák, nyugták, pénztárbizonylatok, pénztárgépszalagok ezek. Önmagában már a számlák elveszítése is nagyon sokba kerül majd: cégeknek ez 500 ezer forint számlánként, illetve nyugtánként.
Feketén foglalkoztatók
Most sem olcsó mulatság, ha elkap valakit a hatóság feketefoglalkoztatás miatt. Emelt szintű bírság kiszabása a következmény. Alapesetben azt feltételezik, hogy legalább három hónapja foglalkoztatják az érintett be nem jelentett alkalmazottat, így a be nem fizetett adó és járulék is minimum három havi összeg lesz. Ez a jelenlegi minimálbér esetében 360 ezer forint járulék és szja. Ezt jövőre több mint duplázni kell, mivel a törvény szerint az adóhiányt a minimálbér duplája alapján kell kiszámítani….és nem csak a bírság, hanem a minimálbér is emelkedni fog.
Bevétel eltitkolása, igazolatlan eredetű áru
A törvényjavaslat szerint, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz. Ha figyelmetlenségből, nem csalás szándékával keletkezik adóhiány, a bírság a különbözet 50 százaléka.
Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért “járó” bírság mértéke továbbra is az áru értékének 40 százaléka marad, de a minimum összege emelkedik: magánszemélyeknél 200, adózóknál 500 ezer forint lesz.